A Kaposvári Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft.,

"Lisszaboni Európa"
hazánk állattenyésztése és a magyar elnökség

címmel konferenciát szervez a IV. KAPOSVÁRI ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOK
Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásáron.
A konferencia helyszíne: Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Új Tanügyi Épület, 170-es előadó
Időpont: 2010. szeptember 25., 11.00 óra

Augusztus utolsó hete és szeptember 9-e között a KITE öt helyszínen tartott és tart szakmai bemutatót. A rendezvényeken kiemelten szerepelnek a kukoricával és a napraforgóval kapcsolatos ismeretek, ám az időszerűség miatt még nagyobb hangsúlyt kapott az őszikáposztarepce-termesztés.

A piaci viszonyok tekintetében mérsékelt optimizmus, termékeik terén azonban maximalizmus, mondhatni a végletek, a legkülönbözőbb igények kielégítése jellemzi a CLAAS kínálatát. Ahogy az a fejlesztések „bölcsőjében”, Harsewinkelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott, a mezőgazdasági technika területén világszerte más fejlődés, kétféle sebesség tapasztalható. Míg Európa nagyon nehezen szedi össze magát, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ázsia továbbra is robusztus, fejlődő piacnak számít, s mindegyik más és más gépeket igényel.

Az utóbbi években a mezőgazdasági gépek értékesítése – a támogatásoknak köszönhetően – rekordszintet ért el Magyarországon. Egy, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben készült tanulmány szerint „az elmúlt tíz évben mintegy 800 milliárd forint értékű mezőgazdasági gép került a termelőkhöz. A magyar mezőgazdaságban tavaly, amikor új mezőgazdasági gépekre 25 százalékos támogatás volt kapható, 135 milliárd forintot meghaladó gépberuházás valósult meg.

Minden komolyabb zöldségtermelő naptárába be van jegyezve a Bejo Zaden holland vetőmagos cég bemutatója. Az augusztus közepén tartott békéscsabai rendezvényen mindig nagy az érdeklődés, a házigazda Erdei Lajos vállalkozó birtokán a széles szántóföldi fajtakínálatban mindenki megtalálja az igényének megfelelőt. Az esemény kapcsán Kádár Andrással, a cég termelési tanácsadójával beszélgettünk piaci kihívásokról, fajtaváltásról, technológiai fejlesztésekről.

Néhány idézettel kezdjük! Olyanokkal, amelyek az augusztus 18-ai noszvaji szőlős tanácskozáson hangzottak el. Thummerer Vilmos, a házigazda azzal fogadta a vendégeket, hogy olyat, mint az idén, 1984 óta még soha nem tapasztalt.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, telve reményekkel és kétségekkel. Reményeinket az unió kiterjedt, szőlő-bor ágazatot érintő támogatási rendszere, kétségeinket a piacnyitás hátrányai táplálták elsősorban. Az EU tagság első öt évének tapasztalatait tekintettük át a Kunsági Borvidéken.

A jó bor meghozhatja ugyan a hírnevet a borásznak, nem sokat ér azonban, ha nincs belőle egész éves kínálat. A folyamatos értékesítést feltételező versenyben maradáshoz tehát mennyiségben is fel kell nőni, nem csupán minőségben, vallja Bock József. Ezért is tartja nagy előrelépésnek a villányi borász, hogy az utóbbi évek fejlesztéseivel mintegy felével növelik a feldolgozást, a folyamatban lévő, szintén európai uniós támogatással megvalósuló beruházásuk pedig a saját tárolókapacitás bővítésére, és azzal együtt a költségek csökkentésére irányul.

A hazai borászat marketingtevékenysége kezd beérni. A rangosabb fesztiválok, rendezvények tovább népszerűsítik a régiók borait, amelyek egyre nagyobb tömegeket vonzanak. Augusztusban is egymást érték a különféle programok, ahol a főszereplő a bor volt.

Tizedik alkalommal rendezték meg augusztus 13–14-én Bonyhádon a Tarka Fesztivált. A színes közönségprogramok mellett a fesztivál elmaradhatatlan része az állategészségügyi és állattenyésztési fórum, amelyen a szaktárca tisztségviselői számolnak be az ágazat jelenlegi helyzetéről és válaszolnak a hallgatóság kérdéseire. A fesztivál megnyitása előtt a kétnapos rendezvény egyik fő szervezője, a Pannónia Mezőgazdasági Zrt. is ünnepelt: felavatták a cég közel kétmilliárd forintos fejlesztésének eredményeképpen megújult szarvasmarhatelepet és az új biogáz üzemet.